Vételi viszonyok - analóg kontra digitális

A jelenleg digitális műsort szolgáltató gerincadók kisugárzott teljesítménye, „térereje” az említett okok miatt jelenleg még nem maximális, ezért sok helyen komolyan fel kell készülni, hogy a zavartalan digitális vételt érhessünk el.

A hivatalos lefedettségi adatok szerint a gerincadók analóg jeleit kicsit nagyobb területen lehet „fogni”, mint a digitális adásokat. Ez a kijelentés részben igaz. Az analóg jelek terjedése a VHF sávban mindenképp jónak mondható, itt jelent meg az első közszolgálati műsor az 50-es években, s talán ennek a legjobb a lefedettsége minden gerincadónál.

Az UHF IV. sávban (22-34 csatornák) még mindig egészen jó terjedési mutatókkal rendelkezik az analóg vétel, ha megfelelően irányított és kellő nyereségű YAGI csatorna vagy UHF IV. sávra tervezett antennával rendelkezünk.

A 90-es évek végén a kereskedelmi csatornák megjelenésével az analóg földi vételben az UHF V. sáv (35-60) vétele is aktuálissá vált. A IV. sávra tervezett antenna itt sok esetben nem volt elegendő a zavartalan, tökéletes vételhez magasabb frekvencián, mivel a 40-es, 50-es csatornákon a terjedési mutatók jóval gyengébbek, ezért nagyobb nyereségű, V. sávos felső tartománya (35-58) csatornák) újabb antenna felszerelését tette szükségessé. (Sokan persze beérték azzal, hogy a IV. sávra tervezett antenna nem tökéletes, de éppen nézhető képet produkált az azonos gerincadón sugárzott, magasabb frekvenciás V. sávos adóval.)

A földi digitális adás megjelenésével azonban szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy minden apró részlet fontos a zavartalan vétel eléréséhez.

Míg az analóg adást az UHF IV., V. sávban több száz kilowattos teljesítménnyel sugározták, addig a digitálishoz 50-100kW is elegendő.

Azonban ez csak a teljes digitális átállás (analóg lekapcsolás után) lesz elérhető, addig a gerincadók az elégséges minimális teljesítménnyel sugározzák a digitális műsorokat.

Az említett, jelenleg már digitális szolgáltatást is nyújtó 13 gerincadó közül mindegyikén 2 adáscsomagban (MUX „A” és MUX „C”) érhető el a teljes csatornakínálat.
Ezekből 4 gerincadó (Kab-hegy, Szentes, Tokaj, Szeged) esetében csak és kizárólag az UHF V. sáv felső tartományában, a 60-69 közötti csatornákon fogható a 2 csomag. A 60-69 csatornák vétele az adótól távolabb, a lefedettségi terület határán vagy azon túl (általában 50km felett) vagy nagyobb tereptárgy takarásában már komoly nyereségű (16-18dB) antennát igényelhet. (Ez alól talán egyetlen kivétel a szentesi adó, ahol már most is a 100kW-os maximum teljesítménnyel működik a szolgáltatás, ott kedvezőbbek a feltételek.)

Amíg az analóg adás némi zajosodással nézhető volt, ha az antenna csak egy picivel alulmúlta az elvárt nyereséget, addig a digitálisnál kicsit drasztikusan fogalmazva vagy van kép vagy nincs.
A minimális zaj már nem teszi igazán élvezhetővé a képet, ha a jelszint vagy a jelminőség némileg az elvárt minimum alá csökken, a kép erősen kockásodik, zöldül vagy rosszabb esetben teljesen szétesik.

A kábelezésnél roppant fontos szempont, hogy jól árnyékolt kábelt válasszunk, mert ez kevésbé érzékeny a külső zavarokkal szemben. Minél hosszabb a kábel, annál nagyobb a jelveszteség (csillapítás), ezért ajánlatos minél rövidebb (lehetőleg 10 méter alatti hosszúságú) kábelt választani.

Persze azért az is lényeges, hogy a kábel ne feszüljön, tehát érdemes némi lazaságot hagyni neki a szerelésnél. Ez annyit jelent, hogy 1-2 méterrel hosszabb koax kábelt érdemes vásárolni, mint a kábel „útvonala” az antennától a televízióig.

A csatlakozók szerepe sokkal nagyobb a digitális vételnél, mint azt sokan gondolnák. Az antennánál fontos a pontos illesztés, legyen szó hagyományos „hámozott”, csavarral illesztett vagy a műholdas technikából átvett F-csatlakozós megoldásról.

A televízió antenna csatlakozójához az RF dugó illeszkedik. Ez lehet forrasztott vagy csavarral illesztett (pl. Televés RF dugó). Minden illesztésnél értékes decibelek veszhetnek el a jelből és a „épp jó jel jön” vagy „akadozik a kép” között ennyi különbség adódik. A „minden tökéletes, de nagyon ritkán kockásodik a kép kicsit” hibajelenségnél is gyakran az illesztés problémái jöhetnek szóba.

Példa: Egy 100-as skálán mért 70-es jelszintből, 0 bithibaarány melletti stabil képből így lesz 45-ös jelszint 8-as bithibaaránnyal és összedőlő képpel. (Stabil kép 50-55-ös jelszinttől van az adott TV-készüléken, 6-os bithiba arány alatt, de ideális esetben, zavarok nélkül 0 a bithiba aránya.)

Tovább a cikk többi részéhez:

1. A változás szelei, Az új rendszer, gerincadók, vételi lehetőségek
   
2. Vételi viszonyok - analóg kontra digitális
3. Erőlködjünk? Antennák összehasonlítása I.
4. Antennák II.
   
5. A két nagyágyú -  antennák III.